Régen először adtam címet a bejegyzéseknek, és csak aztán írtam meg. Utána a címek később is nagyon tetszettek nekem. Most meg nem. Teljesen megírom és még utána gondolkodom egy csomót, hogy mi legyen a címe és általában persze arra jutok, hogy kit érdekel mi a címe. Ami persze igaz, de azért mégis...
Hol is kezdjem, van egy csomó kötelező dolog, amit le kell írnom. Először is (ez nem azt jelenti, hogy ez a legfontosabb, csak most ezt írom le elöször, mert ez nem fog kapcsolódni a többi részhez, sőt ez az ellentettje lesz a többi résznek), hát szóval vártam a jelet, amiből majd aztán hosszas gondolkodást és belemagyarázást követően megállapítom, hogy tulajdonképpen megmutatja nekem hova jelentkezzek. Hát nem így történt, valójában sokkal konkrétabb jelet kaptam. Egészen konkrétat. Mondhatni nevetségesen konkrétat. Oda volt feltűzve a szemem elé, én meg nem vettem észre. Néha nem értem mennyire hülye vagyok. Az osztályterembe pár osztálytársam (azt persze azóta se tudom kik, de inkább nem is akarom tudni) mindenkinek nyomtattak egy diplomát és kitűzték a falra. Azt, hogy ki milyen diplomát kapott, senki se tudja mi alapján dőlt el, gondolom akik csinálták, azok egyszerűen eldöntötték : ). Egészen zseniálisan intézték a dolgot egyébként, mindenki meg volt elégedve a maga kamudiplomájával. Pedig az ember azt hinné, hogy általános felháborodást kelt majd a dolog, de nem. Szoval erre úgy rendesen magyar nyelven, egyértelműen rá van írva, hova kell jelentkeznem. Úgyhogy ezen nem is gondolkodok tovább, legyen a villamosmérnöki : ).

A következő érdekes dolog, amiről szeretnék beszélni, az az újévi bejegyzések. Úgy döntöttem, hogy az én újévi bejegyzésemben hanyagolom a saját jövőmmel kapcsolatos gondoloataimat : ), inkább írok arról a sok hülye elmebetegről, akik az új évben továbbra is szabadon garázdálkodnak az utcákon és pusztítják tovább, hát úgy pusztítanak mindent (fizikai és minden más értelemben is). Egy ideje, egy pár embertől kérdezősködtem, hogy vajon csak én élem e meg ezt az igazi magyar valóságot, de eddig úgy tűnt igen. Az eddig legelfogadottabb indok erre: a busz. Hogy én olyan busszal járok, ami aztán keresztül kasul szeli az egész város mindenféle veszélyes részét (bár szerintem az maga elkeserítő, hogy vannak ilyenfajta "veszélyes" részek, itt tartunk a 21. században). Lemegyek ebédelni aztán jövök vissza.

Na szoval vaaan 3 tanulságos történetem, azért mindegyik a buszról, mert nyílván a buszon kivül, csak olyan emberekkel találkozom jórészt akikkel akarok. Szoval csak a buszon kerülök olyan igazán közel az átlagemberekhez.

Az első egy munkanélküli, középkorú férfiról szól, aki valószinűleg mindenki mást hibásnak tart magán kivül, azért mert ő munkanélküli.
Üldögélek hátul a buszon, már éppen a végállomás fele közeledünk, persze ott ül egy kicsit előrébb a részeg (szemmel láthatóan hajléktalan) ember is, dehát ez azért nyáron normális/átlagos. Szóval a buszmegállóban már jó sok másodperce állunk, pedig nem szál fel senki, ilyenkor azért felnéz az ember, hogy mi a helyzet. Hát hatalmas léptekkel sétál hátra a buszsofőr.
- Addig nem halad, tovább a busz, amíg nem száll le - mondja a részegnek (ugye ittasan nem szabad a dkv járatain tartózkodni)
- blhhlkkhhmdkss - mondja a hajléktalan
- Szálljon már le!
- belllaljkkhhzsu
A buszsofőr, látván nem olyan határozott helyzetét, gyors gondolatmenetet futtat végig magában, megfogja a hajléktalan borospalackját és lehajítja a buszról. Erre a hajléktalan persze gyorsan feláll (azért vagy 2szer visszaesik) és szélsebesen lerohan a buszról. Illetve inkább a palackHOZ rohan, mint a buszRÓL.
Tanulság: Van egy csomó részeg hajléktalan, szóval elég nagy az esélye, hogy te is találkozol eggyel a buszon.

A következő történet egy fiatal párról szól, nem olyan rég vannak együtt, de azért a srác elég elbaszott ahhoz, hogy a lány már ismerje a legkezelhetetlenebb, és -idegesítőbb tulajdonságait.
Áldogálok a buszon (28as, 3 óra környékén, kurva sokan vannak), természetesen esélyem sincs, hogy az elkövetkező 10-20 percben ülőhelyet kapjak, tényleg rengetegen vagyunk, megmozdulni sem lehet, annyira közel állnak egymáshoz az emberek. Az előttem álló fiatalember meglehetősen hangosan beszélget a barátnőjével/élettársával/feleségével (sajnos az ilyen típusú embereknél nem lehet eldönteni), egyébként a hangos beszéd mellett feltűnően csúnya is. Mögöttem persze a motor van (szóval nincs mögöttem ablak, csak egy fal), tehát kénytelen vagyok előre nézni. És mivel szegény, szerencsétlen, nyomorult ember áll előttem, hát mégha kifele is nézek, természetesen úgy néz ki, mintha őt nézném (egyébként nem, de ő így gondolja). Hát határozottan rámnéz és azt mondja:
- mi a faszt nézel hülyegyerek?
- lerakjalak a buszról?
Najó az ilyen meglepően kiugró intelligánciától (ekkora bunkó parasztra azért mégsem számít az ember) persze kissebb sokkott kapok
- nem kell - ez a frappáns válaszom számára, kurvajófej vagyok : )
Egyébként nem tudom mi történt volna, de a következő megállónál (kb. 20 másodpercre volt a történet elejétől) a buta barátnője leszállította (ő egyébként nem tett ellenem semmi rosszat, csupán arra tudok hagyatkozni leírásában, hogy ezzel az emberrel jár/kefél/él, szóval buta) Szerencsére egy vékony, alacsony úriemberről van szó, tehát annyira nem ijedtem meg tőle. De azért mégis...
Tanulság: Az emberek egy jó nagy része paraszt és ráadásul meg vannak győződve róla, hogy igazuk van.

A harmadik történet egy alapjaiban tönkrement emberről szól, aki úgy gondolja, hogy HAZÁJÁT azzal szolgálja, ha egy bunkó szkinhed, aki a magafajtájától csak egy kicsit is eltérőt (akár csak látszólag is) gyűlől és üldöz. Mert szerintük azok azt teszik, amit amúgy ők tesznek (tönkrebasszák ezt az országot).
Üldögélek hátul a buszon, már meglehetősen későre jár (talán 5 6 fele van), ilyenkor az emberek már hazafele mennek mindenhonnan, előttem kb. 2vel ül egy fiatalember és a párja. A férfi persze kopasz (az mostanában nagyon menő debrecenben), de kúlturáltan viselkednek, nevetgélnek, olyan jó rájuk nézni, meg is állapítom, hogy végre egy normális pár, akik csak látszólag nácik. A lány az egyik megállónál  leszáll, a fiú marad, mosolyogva integet neki, de olyan nagyon széhúzott mosollyal, nagyon lengető kézzel, mint a kisgyerekek, ez már egy ilyen skinheadtől azért nevetségesen groteszk. Szóval már egészen jó kedvem lett. A következő megállóban leszáll egy szemmel láthatólag punk utas, a skinhead (misem természetesebb) feláll odamegy és belerug egy olyat, amilyen erőset csak tud. Majd pedig áll és néz rá. A punk persze lesüti a szemét és leszáll. A skinhead ugyanabba az ajtóba áll és körülnéz, jól megnézi a körülötte lévő embereket, a hülye is látja, hogy további kötekedésre alkalmas élőlényeket keres (valószinüleg ha nézné őt, akkor egy kutyát is elkezdene rugdosni és üvöltene hozzá, hogy MI A FASZT NÉÉÉZEEL?). De ez a szám tök jó, úgyhogy én is inkább felhangosítom az mp3amat és kifele nézek az ablakon, hátha minnél hamarabb leszáll ez az állat.
Tanulság: Ez az ember egy seggfej volt!

Boldog új évet! (ja és a mariann és bori blogjának a linkjét átírtam : )